Ha visszatekintünk 5 vagy 7 évvel korábbra, akkor azt láthatjuk, hogy ekkor kezdett elindulni az a digitalizációs hullám, melyre fokozatosan szálltak rá a multinacionális vállalatok hazai leányvállalatai,majd szép fokozatosan mérettől és tulajdonosi szerkezettől függően minden magyarországi szervezet. Volt szerencsém számos hazai digitalizációs kezdeményezés indulásakor jelen lenni és megfigyelni, hogy mekkora lendülettel és energiával vágnak bele felsővezetők ebbe a változásba, és hogyan fáradnak el teljes szervezetek a megvalósításban. Ha összehasonlítom ezeket a digitalizációs programokat a 2020-as év változásaival, akkor két jelentős eltérést látok, ami összeköthető a kezdeményezések sikerességével:

1. Tisztázott volt, hogy miért kell újra átgondolnunk, hogy hogyan működünk és ezt hogyan támogatják digitális eszközök és megoldások. Egyértelmű volt, hogy ha például nem vezetünk be egy kollaborációs eszközt, akkor csak nagy fájdalmak árán tudjuk folytatni a működésünket. Ha nem indítunk egy webshop-ot,akkor nem lesz miből fizetni a béreket.
2. A váratlan környezeti változás időnyomást helyezett a vállalatokra, akik fókuszáltan választották meg, hogy milyen digitalizációs témába vágnak bele. Ez a tudatosság időben és energiában is menedzselhető projekteket eredményezett, fókuszáltá tette a vállalatokat. Nem tervezünk mindent megváltó digitalizációs programokat, melyek hatására éveket kell várnunk.

Jelen cikk az első kérdéskörrel foglalkozik, és abban segít, hogy mintákat mutasson a digitalizációs „miértekre”. Hat olyan digitalizációs célt mutatunk be kézzelfogható példákkal, melyek iránytmutathatnak abban, hogy valós eredményeket és az érintettek által elfogadott változást tudjunk elérni. Mi a Nextwit-nél azt valljuk, hogy a digitalizációcsak az eszköz, hogy szervezetek elérjék a működésükről lefektetett víziójukatés üzleti céljaikat. És mint minden eszköznek és az eszköz használónak isszüksége van használati létezési célokra. Ezen célok nélkül csak egy újabbeszközünk lesz a szerszámos dobozban, melyet néha leporolunk, megmutatjuk azismerősöknek, de a hétköznapokban nem használjuk.

‍

Az elmúlt egy év során számos vezetői kérdőíveredményét olvashattuk, melyek a digitalizációs kezdeményezések megvalósulásáról és a koronavírus okozta kihívásokról szóltak. Böngészve ezeketa kutatásokat, melyeket cikkünk végén találhattok, az alábbi mintákat figyeltemmeg, amikor a digitalizálódás miértjeiről nyilatkoztak:

1. A túlélés hajtja a szervezetek jelentős részét:
   ‍
   Azoknál a vállalatoknál, aholalacsony volt a digitális fejlettségi szint (pl. csak bizonyos feladatokra használtak eszközöket, a szervezeti kultúra a személyes együttműködésen alapult…stb.), önmagában a hétköznapi üzletmenet fenntartása, a feladatok otthonról történő elvégzése volt a cél, ehhez találtak megfelelő eszközt és kezdték el azonnal beépíteni annak használatát a működésbe. Egyes vállalatvezetői kutatásokban a megkérdezettek 80%-a állítja, hogy a vírus hatására gyorsult a digitalizáció a vállalatuknál.
   
   Voltak olyan szervezetek, ahol értéklánc legfontosabb lépéseinél kellett beavatkozni, mert a folyamatokban érintettek, ügyfelek nem tudtak fizikálisan egy helyen lenni, érintkezni, ami ellehetetlenítette a működést. Klasszikus példa erre a webshopok indítása, melyaz értékesítés fennmaradását tette lehetővé. A közép- és kelet-európai régióban 120%-kal nőttek a webárúházak látogatottsága. 
   ‍
2. Hatékonyság növelése a több online megbeszéléssel és kevesebb papírhasználattal
   
   Az otthoni munkavégzés berobbanásával a vállalatok hétköznapjai jelentősen átalakultak. Az online megbeszélések száma megugrott, a köztük lévő szünetek száma lecsökkent. A Microsoft tanulmányaszerint a Teams megbeszélések száma több, mint kétszeresére növekedett 1 év leforgása alatt. Egy nap alatt sokkal több témát lehet megbeszélni,mint korábban. A korábban papíralapon előállított anyagok digitális formát öltenek, melyek bárhol és bármikor elérhetőek a felhőből. A mindennapi működésünkről generált adathalmaz pedig számtalan felhasználási lehetőségetrejt a jobb és gyorsabb döntések meghozatalára.
   ‍
3. Lehetőség az innovációra és az előzésre
   
   Voltak olyan szervezetek, akik lehetőséget láttak abban, hogy átformálják jelenlegi működésüket. Ehhez a digitális képességek és csatorna használata adta az eszközt. Éttermek tértek átarra a szolgáltatásnyújtási formára, hogy a menüsorban szereplő ételekhozzávalóit tudják ügyfeleik megrendelni, majd otthon maguk összeállítani,melyet egy Zoom-os konferencia hívás keretében segíti egy szakács. Az innovációabban segítette a vállalatokat, hogy a versenytársak elé kerüljenek,reagáljanak a megváltozott fogyasztói szokásokra.

‍

Vajon ezek a célok mennyire érnek össze a korábban megfigyelt trendekkel? Ha kizoomolunk a pandémiás helyzetből és örökérvényű mintákat keresünk, akkor  jól láthatóak az átfedések. Mi a MIT által használt hat digitalizációs célrendszert fordítottukát, hogy kategorizáljuk a lehetséges miérteket, melyekből három teljesen egyezik a korábban felsorolt célokkal.

1. Üzletimodell megújítása:
   A legradikálisabb célja a digitalizációs kezdeményezéseknek, amikor megértve a környezeti, piaci és sajátadottságokat, újra gondoljuk, hogy hogyan teremtünk értéket. Ez egy az egyben visszaköszön a Covid okozta változásokban innováló vállalatok céljaival. Ebben az esetben az emberek, adat és technológia hármas együttműködését változtatjuk meg. Számos kiskereskedelmi lánc alakította át a vásárlás folyamatát azzal,hogy a termékek összeválogatása és kifizetése online történik, viszont az átvétel kiszállítással, boltban vagy átvételi ponton történik meg. Vagy gondoljunk az autóbérlés megújítására, amikor egy mobilalkalmazáson keresztül tudjuk lefoglalni az utcánkban parkoló gépjárművet, és fizetjük a bérleti díjat futott kilométer alapján.  
   ‍
2. Ügyfélélmény javítása:
   Az elmúlt 10 év egyik legmeghatározóbb trendjévé vált, hogy amikor vállalatunk működését vizsgáljuk, akkor az tügyfeleink szemszögéből tegyük, és vegyük figyelembe, hogy milyen érzelmi hullámvasúton mennek keresztül, mikor velünk kapcsolatba lépnek velünk. A digitalizáció segítheti, hogy szolgáltatásaink, termékeink igénybevételével járó élmény jobb és megkülönböztető legyen. A technológia és a mindennapokban generált adatok lehetővé teszik, hogy személyre szabott ajánlókat kapjunk kedvenc videónéző platformunkon, vagy hogy ne kelljen bemennünk egy bankifiókba, hogy megtudjuk bankszámla egyenlegünket. Mi jelenleg egy idősekotthonát segítünk abban, hogy a digitalizáció mentén javítani tudják szolgáltatásminőségét a digitalizáció és adatok használata mentén. Fontos, hogy ebben az esetben elengedhetetlen, hogy az ügyfélfókuszú gondolkozás megjelenjen, amikor üzleti folyamatainkat kívánjuk digitalizálni. Ezt lekövetve a vállalatok nagyrésze már azt keresi, hogyan vállhat a következő Facebook, Apple, Google vagy Amazon valamelyikévé az ügyfélélmény terén.
   ‍
3. Munkatársi élmény javítása:
   Az emberközpontúság nem csakazt jelenti, hogy az ügyfeleinkre figyelünk, hanem azt is, hogy a munkatársakrais ekkora fókuszt helyezünk. Azt látjuk, hogy a vállalatvezetők egyik legfőbbkihívása, hogy megtartsák munkavállalóikat. Amikor digitalizációról beszélünk,nem kerülhetjük meg azokat a projekteket, melyek azt segítik elő, hogymunkatársainak korszerű bánásmódot (pl. fizikális- és mentálisegészség megőrzésétcélzó programgok) támogatást és eszközöket kapjanak, ezzel növelve a mindennapimunkavégzés élményét. Itt olyan egyszerű digitalizációs megoldások is szóbakerülhetnek, mint az ügyfélkezeléshez szükséges adatok minél egyszerűbbelérhetőségének biztosítása, hogy ne okozzon frusztrációt egy ügyfélkérdésmegválaszolása. Számos olyan tanulási és oktatási platform jelent meg az elmúltévtizedek során, melyek játékos formában, akár kollaborációra épülve teszik élménnyémunkatársaink számára a tanulást.
   ‍
4. Hatékonyságjavítás:
   Számos vállalatvezető vallja azt, hogy a mesterséges intelligencia és öntanuló megoldások foglalkoztatják leginkább, ha digitalizációról beszélünk. Ugyanakkor ebben a témakörben nem feltétlen kell még sci-fibe illő megoldásokra gondolnunk. A technológia fejlődésével, rendelkezésre álló adataink felhasználásával számos, korábban manuálisan végzett feladat automatizáltá vállhat, ezzel javítva a működési hatékonyságot. A korábban  személyesen és telefonon keresztül bejelentett gépmeghibásodást egy alkalmazáson keresztül tudjuk megtenni, melyről automatizáltan üzenetet kap minden érintett. Az így generált adat pedig lehetővé teszi, hogy előre jelezzük az eszközök meghibásodását,javítási igényét. Ezeknek az automatizációs, adatalapúságot kiaknázó törekvéseknek az ember számára rendelkezésre álló időt hivatott értékesebbé tenni, a manualitásból fakadó hibázási lehetőséget pedig minimalizálni.
   ‍
5. Digitális képességek alapjainak lerakása:
   A korábban kifejtett négy digitalizációs célban van egy nagyon fontos közös pont, még pedig az, hogy megvalósulásuk jól köthetőek üzleti eredményekhez. Ugyanakkor bizonyos esetekben ezeknek a projekteknek a megvalósítása valamilyen előfeltételhez kötött. Maga az előfeltétel, képesség nem feltétlen generál számunkra közvetlen számszerűsíthető eredményt, de elengedhetetlen más kezdeményezések, hétköznapi projektek megvalósításához. Ilyen képesség megteremtő cél a felhő-alapú megoldások bevezetése, mely lehetővé teszi egy automatizációs projektünk, vagyegy munkatársi élményt növelő platform indítását, vagy a gyorsabb termékfejlesztéselérést. Ugyanebbe a kategóriába tartoznak az adatintegrációs projektek is, például egy szállítónk megrendelés teljesítési folyamatának becsatornázása. Ennek során az adatok elérhetőség biztosítása önmagában nem feltétlenül szállítszámunkra üzleti eredményt, de előfeltétele lehet egy online önkiszolgáló felület fejlesztéséhez, melyet a jobb ügyfélélmény és a hatékonyabb működés elérése érdekében szeretnénk indítani.
   ‍
6. IT költségek csökkentése:
   Végül, de egyáltalán nem utolsósorban, indulnak olyan digitalizációs kezdeményezések, melyek magas üzemeltetési költséggel járó informatikai architektúránk megújítását hivatottak szolgálni. Számos olyan esettel találkozunk, mely során az eszközök számának és funkciójának racionalizálásával tudjuk optimalizálni költségeinket. Az eddig fix költségeinket változóvá tehetjük felhő-alapú havidíjas szolgáltatások használatával. Eszközeink idővel elavulhatnak, melyek mind teljesítményben,mind üzemeltetési költségben elmaradnak várakozásainktól. Digitalizációs projektünk ezen eszközök cseréjét, informatikai eszközparkunk költséghatékonyabbá tételét szolgálhatják.

A fenti célok számos esetben nem vegytisztán köthetőek egy-egy digitalizációs kezdeményezésünkhöz, nem is cél, hogy ez megvalósuljon. Egy digitalizációs stratégiának vagy transzformációs programnakvegyesen kell tartalmaznia a fenti célokat. Az viszont elengedhetetlen, hogy a kezdeményezéseinket megvizsgáljuk, hogy mely célokhoz köthetőek. A célok menténkönnyebben tudjuk azonosítani, hogy milyen eredményeket várhatunk. Az eredmények tudatában könnyebben tudjuk priorizálni, hogy mely projektre szeretnénk fókuszálni erőforrásainkat, a megvalósulást követően pedig jól visszamérhetővé válik a kezdeményezés sikeressége.

Azzal, hogy célokhoz, és miértekhez tudjuk kötni a digitalizációt, egy másik fontos aspektusát tudjuk menedzselni a digitalizációnak, a változáskezelést. A célok kommunikációja és validálása szervezeten belül elkötelezettséget javít nem csak a vezetői, de az operatív feladatokat ellátó munkatársak szintjén is. Segíti annak megértését, hogy a következő időszakban, miért fordítunk extra erőforrást, időt egy bizonyostémára. A jól artikulált célok abban is segítenek, hogy a munkatársak megtalálják az azokban rejlő lehetőséget, előnyöket, melyekkel könnyen tudnak azonosulni. Mert a digitalizációnak a munkatársakat és ügyfeleket kellszolgálnia.

Te tudod miért digitalizálsz? Ha nem, akkor következőlépésként javasoljuk, hogy a fenti célok mentén vizsgáld meg jelenlegi ésinduló digitalizációs törekvéseidet. Beszélgess minél többet a szervezeten belül és kívül, hogy tisztázódjanak ezek a célok. Végül, csak olyan kezdeményezésekre fordítsd a vállalati erőforrásokat, melyek valós célokat szolgálnak, nem pedig öncélúak. Mi is így teszünk akkor, amikor partnereinknek segítünk digitalizációs lehetőségeik azonosításában. Ha többet szeretnél megtudni arról, hogy hogyan segíti a Nextwit a digitalizációt, látogasd meg a „Hogyan dolgozunk” oldalunkat.

Amennyiben kérdésed merült fel cikkünk kapcsán,vagy tudunk segíteni a miértek azonosításában, fordulj hozzánk bátran éskezdjünk el beszélgetni.

‍

Link gyűjtemény:

1. https://stylers.hu/a-vallalati-digitalis-transzformacio-nyomaban/
2. https://home.kpmg/hu/hu/home/tanulmanyok/2020/10/ceo-outlook-2020.html
3. https://kosarertek.hu/piac/growww-digital-tartos-a-koronavirus-kereskedelmi-hatasa/
4. https://www.microsoft.com/en-us/worklab/work-trend-index/hybrid-work
5. https://sloanreview.mit.edu/article/the-new-elements-of-digital-transformation/?use_credit=d30713e7085e4337dee25906eeb31659